Címere

A címerről Diósd Község önkormányzata képviselő-testületének 1/1993. (II. 25.) számú rendelete szól ("Községi címer és zászló alkotásáról, használatáról"; módosítva: 12/2001. (VI.20.), egységes szerkezetben: 16/2003. (IX. 01.)

A címer leírása

"A címerpajzs alul lekerekített domborpajzs. A domborpajzs vörös kerettel szegélyezett haránt irányban szelt vörös színű pályával. A bal alsó mező (heraldikai jobb oldal) kék, a jobb felső mező (heraldikai baloldal) sárga színű. A heraldikai baloldalon a kék mezőben a Szent Gellért kápolna stilizált képe, melynek külső kontúrvonala fehér, belső színezete sárga és barna." (A rendelet 1.§-a).

A címerpajzs alul lekerekített domborpajzs. A domborpajzs vörös kerettel szegélyezett, haránt irányban szelt vörös színű pólyával. A bal alsó mező (heraldikai jobb oldal) kék, a jobb felső mező (heraldikai bal oldal) sárga színű.

A heraldikai baloldalon a sárga mezőben barna szőlőtőkén sárga szőlőfürt, zöld levéllel.

A heraldikai jobboldalon a kék mezőben a Szent Gellért kápolna stilizált képe van, melynek külső kontúrvonala fehér, belső színezete sárga és barna.

A pajzsmezőben szereplő címerképek :

Szent Gellért Kápolna

A Szent Gellért Kápolna a Szent Gellért legendával kapcsolatos, melyről a Képes Krónika ezt írta:

"…Gellért, Besztrik, Buldi és Beneta püspökök, valamint Szolnok ispán elindultak Fehérvárról Endre és Levente herceg elé, hogy tisztességgel fogadhassák őket.
S midőn az említett püspökök abba a helyiségbe értek, amelyet DIÓD-nak neveznek, Szent Szabina templomában misét akartak hallgatni mielőtt uraik elé járulnak.
Itt töltötték az éjszakát 1046. szeptember 23-án, s reggeli mise közben hirdette ki kísérőinek Gellért püspök éjjeli látomását, amiből arra következtetett, hogy vértanúhalált fognak halni…"

Az utolsó mise vélt helye búcsújáró hellyé vált az idők során.

Szőlőfürt

A szőlő mint címerkép a község 18. századi újjászületésének jelképe (a XIX. században készült pecsét is ezt tartalmazza).
A település a török korszakban teljesen elpusztult. A XVIII. század elejétől a község lassan újra benépesül, 1774. évi fejér megyei összeírás már 20 családot jegyez fel, akiknek 17 tehenük és 92 kapásszőlőjük volt.
Az új lakosok zömmel német nyelvterületről jöttek, szőlőművesek voltak, erősen, szorgalmasan dolgoztak, gyökeret eresztettek új hazájukban.

Története

Diósd elnevezése a dióra vezethető vissza, és a XVIII. században az itt élő rácok is diónak, Oras-nak nevezték. Területéről gazdag újkőkori, rézkori, bronzkori, római kori régészeti leletanyagok kerültek elő.

…A XIII. században találkozunk először Diósd okleveles említésével, az azt megelőző időszak ködbe veszett századaiban egy-egy legendában, krónikában újra és újra előbukkan településünk, hol Diod, hol pedig Dyod, Gyog, Gyod, Gyogh falu névvel. A legkorábbi adat a X. század elejére utal, melyet III. Béla király jegyzőjének latin nyelvű művében a GESTA HUNGARORUM-nak, Magyar-rév című fejezetében találunk meg…

Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom.

A település a török időkben elpusztult, későbbi benépesítésekor szerbek és németek érkeztek ide. A szerbek később beolvadtak a nagyobb számú német közösségbe, amely máig megőrizte település német nevét: Orasch.

A falu környékén egykor jelentős szőlőültetvények voltak, és a helyi gazdák régen az úgynevezett szőlőszobákban - gondos kezelés mellett - késő tavaszig is eltartották a szőlőt, hogy jó áron eladhassák a budapesti piacokon.

...A szüret időpontját a Hegyközség jelölte meg... Az óboros hordókat feltöltötték, hogy minél több üres hordó álljon rendelkezésre a must fogadására.

A férfiak ilyenkor a munka közben szomszédolásra is szakítottak időt, egymás óborát kóstolgatták sonka, kolbász, pogácsa mellett, és megbeszélték a szüret várható eredményét....

...Geológiai adottságainak kihasználásával jelent meg első ízben az ipar Diósdon. 1864. május 9-én a község vezetői egy kérdőív kitöltése során úgy nyilatkoztak, hogy „a község déli részén egy igen jó agyagos tégla-hely van, melyen az uradalom évenként nagy számra terjedő égett téglát és cserépzsindelyt a legjobb sikerrel üzletre bocsát."...

az első diósdi egylet a - Diósdi Olvasó Egylet - alapszabályának 2. pontjából:

„a Diósdi kör célja: barátságos összejövetelek által az észbeli tehetségek folytonos fejlődése a mai társadalmi kívánatok felé mindinkábbi törekvés, a mezei gazdaságban és kertészetben illetőleg a kertészeti tudományban minden nap tett új tapasztalatok közlése, kölcsönös eszmecserék közt, a községi, valamint a politikai napi események fölött tartandó értekezletek által a társas egyetértés fenntartása, végre a külföldön, a közgazdászat és kertészet tudományban jelenleg eszközlő kísérletek elsajátítása által a hazának minél hasznosabb polgárokká válása..."

Wágner Ferenc: Diósd története c. könyve nyomán

"Amíg beszélünk elődeinkről, addig köztünk élnek"

Diósd dinamikusan fejlődő kistelepülés. Nemcsak a "tősgyökeres" lakosok, hanem a mostanában ide költözők is egyre mélyebben érdeklődnek községünk múltja iránt. Már nem elégednek meg azzal, hogy "Diósd - hagyományosan sváb település". Többet szeretnének tudni.

Ezért jött létre ez az elsősorban diósdiakról diósdiaknak szánt "képeskönyv", melynek oldalain helytörténeti tudnivalók, néprajzi érdekességek, régi képanyagok teszi színesebbé az oldal gerincét alkotó családfa adatbázist.

http://www.diosdfa.hu

A község 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe.

Nevezetességei

• Rádió- és Televízió múzeum (már nem lehet látogatni)

Rádió -és Televíziómúzeum

1995. december 1-jén, a magyar rádió műsorszórás megindulásának 70. évfordulóján nyílt meg a múzeum, a rádióállomás egykori adótermében és a csatlakozó kisebb helyiségekben.
A magyar rádiózás és telvíziózás történetét, a stúdiók, az adók, és vevő berendezések fejlődésének bemutatásával ismerhetjük meg.

A korszerű számítógépes információs rendszer mintegy szaklexikon kínál részletes ismereteket a kiállítás képeihez. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak. Két teremben Dr. Békésy György Nobel-díjas fizikus akadémikus, postamérnök Hawaii egyetemről hazatért kísérleti berendezései találtak otthonra, mellettük a magyar rádió muzeális berendezéseivel egy stúdiót és egy technikai szobát találunk. A múzeum kertjében a magyar műsorszórás jeles személyiségeinek emlékoszlopait és a műsorszórás "nagy tárgyait", antennákat, talpszigetelőket, fényszórókat láthatunk.

A kert kilátóteraszán elhelyezett távcsővel megszemlélhetjük a látóhatár peremén a Duna ezüstös csíkja mögött zöldellő Csepel szigetéről, a magyar rádió műsorszórás bölcsőhelyéről idelátszó védett ipari műemlékünket, a Lakihegyi szivar alakú antennatornyot.

Postacím:
2049 Diósd, Kőbányai út 9-11.

http://www.postamuzeum.hu/stores/item/11.html

• Egykori kőbánya

Diósdi Kőbánya-Geológiai park az egykori kőbánya és erdő Diósd közigazgatási területének része. A Budai-hegység déli peremét képező Érd-Tétény fennsík egy 150km2-es területének közepén fekszik 230-150m tengerszint feletti magasságban. Ez az értékes terület a főváros központjától 15km-re a budai oldalt szegélyező "zöld gyűrű" része. Az itt található kőzetek,a bennük megbúvó kövületek a régmúlt idők megbízható tanúi. A folyóvízi kavics és homok felhalmozódása szárazföld jelenlétére utal,a sósvízi állatok maradványai tenger egykori létezését bizonyítják. Ezek anyaga 12-15 millió éve rakódott le. A legidősebb kőzetek a legrégebben élt állatok kövületeit, lenyomatait őrizték meg. A kőzetek életkora szempontjából térségünk viszonylag fiatal. A földtani korbeosztás szerint döntő tömege az új harmad és negyedidőszakból származik. A vidék leglátványosabb formáit a mészkövek alkotják, amelyeket a bennük található ősmaradványok alapján két típusba oszthatjuk: lajta mészkő és szarmata mészkő. A vidék legkevésbé ismert kőzete a bentonit,amely sokoldalúan hasznosítható Diósd határában található kvarchomokkal együtt. Ezen a területen XVIII. században kezdődött meg az iparszerű kőbányászat. A diósdi és a közvetlen környékbeli kitermelésből épült fel többek között a parlament, sok budapesti középület, de ezt a követ használták a budai vár helyreállításánál is. Annak idején kb. 25000m3 követ termeltek itt ki. Nemcsak felszíni, hanem tárnaszerű bányászat is folyt Diósdon. A tárnák ma gombapinceként szolgálnak. Az egri Geotheam Kft közel két éves munkájának köszönhetően ma az egykori életveszélyes, szeméttel fertőzött terület már biztonságos, a természet szerelmesei számára különleges és szép parkká változott. A diósdiak kedvelt pihenő és szórakozó helye, a jelenleginél is szélesebb körű hasznosítására, kihasználására folyamatosan ötleteket, lehetőségeket keresünk...

Például: http://www.tavaszkoszonto.hu/diosd/

• Tájház

A település központjába vezető út mellett található az 1997-ben felavatott Tájház. Az épület maga is hagyományőrző. Köztudott, hogy községünk szőlőtermő vidék volt, sok-sok borospincével. Ezek egyik legszebbikéből alakították ki a Tájházat. A 12 méter hosszú boltíves pincében az 1800-as évek berendezéséhez hasonló asztalokat, padokat helyeztek el. A falakon, a tégla borítású padozaton, régi mezőgazdasági eszközök, különböző szerszámok találhatók. A padlás egykoron gabona és takarmány tárolására szolgált. Ma hangulatos helytörténeti múzeumként funkcionál, ahol elődeink lakberendezési és használati tárgyaival ismerkedhet meg a látogató. A Tájház a hagyományőrző feladatán túl gyakran helyszíne különböző közösségi és családi rendezvénynek.

 A Tájháztól északra helyezkedik el az un. Ófalu, amely meglepően hűen őrzi az elmúlt évszázadok hangulatát. Keskeny, tekervényes utcácskákban 1800-as években épült, ma is használatban lévő pincéket, modern lakóházzá átépített egykori présházakat szemlélhet meg az ide látogató. Legrégibb lakóépületei közül néhány közel kétszáz éves, kis ablakos, famenyezetes házacska. E hajlékok rendre úgy épültek, hogy az épület konyhájából juthatunk le a pincébe.

Műemlékek, emlékművek

• Szent Gellért-kápolna (mely védett műemlék)(1772)

A Szent Gellért tiszteletére szentelt kápolnát Illésházy József megbízásából 1771-ben építették, barokk stílusban. A szájhagyomány szerint, vértanúsága előtt, itt misézett utoljára a püspök.

A római katolikus templom 1896-os felépüléséig itt tartották az istentiszteleteket. Eredetileg a Szeplőtelen Fogantatás kápolnája volt. A XIX. század közepén készült Szent Gellért oltárkép később került ide, a székesfehérvári Püspöki Palota kápolnájából.

• Nepomuki Szent János szobra (XVIII. század)

A plébániahivatal előtt álló Nepomuki Szent János-szobor késő barokk stílusban készült a XIX. század második felében.

• Szent Flórián-szobor (1852)

A barokk Szent Flórián- szobrot az 1852. május 4-i tűzvész áldozatainak emlékére állította Tranger Benedek.

• Az I. világháború áldozatainak hősi emlékműve (1993)

Az I. világháború áldozatainak hősi emlékműve a templom előtt áll.

• II. válágháborús emlékmű (1994)

A második világháború diósdi áldozatainak emlékére.Az emlékművet Eőry Emil érdi szobrászművész tervezte és készítette speciális minőségű fagyálló fehér mészkőből, ún. bolgár vraca kőből. Az alkotást 1994. január 9-én ünnepélyes keretek között dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök szentelte fel.

• Barátság-emlékmű és a „Barátság-kút" (1996)

A község szívében, a Polgármesteri Hivatallal szemben áll a Barátság kút. A Szőke Lajos szobrász és Antal Sándor kőfaragó munkáját dicsérő műalkotás - amely a megbékélés és a megbocsátás jegyében a Barátság-kút nevet kapta - a diósdi németek erőszakos kitelepítésének 50. évfordulóján, 1997 szeptemberében nagyszabású ünnepség keretében avatták fel. 

• '48-as diósdi nemzetőrök emlékműve (1998)

A községközpontban található Perczel Mór tábornok és a diósdi nemzetőrök emlékműve. Az 1848 márciusi események során 41 fő diósdi férfi, az akkori lakosság negyede ált önként a nemzetőrök sorába, hogy Perczel Mór Fejér vármegye nemzetőrparancsnoka irányítása alatt fegyverrel védelmezték az országot. A bronzból öntött kőtalapzaton álló mellszobor Domokos Gábor érdi szobrászművész alkotása. Felavatására 1998. március 15-én, a szabadságharc 150-edik évfordulóján került sor.

• Anya gyermekével című szobor (1999)

Testvérvárosai

Alsbach-Hähnlein (Németország - Hessen Tartomány)

Cím: Alsbach-Hähnlein, Bickenbacher str. 6. 646665

1989. november óta Diósd testvérvárosa

Távolság: 983 km

Honlap: http://www.alsbach-haehnlein.de/index.php?id=68&L=0

Cieszanów (Lengyelország – Kárpátalja; Podkarpacki)

Cím: Cieszanów Urzad Miatsta i GMINY ul. Rynek 1. 37-611

Lakosainak száma: ~8.000 fő

2004. szeptember óta Diósd testvérvárosa

Távolság: 600 km

Honlap: http://cieszanow.pl/

Marosvécs (Románia - Maros megye)

Cím: Marosvécs, Primaria Brincovenesti Judetul Mures Brincovenesti, NR. 303.

Lakosainak száma: ~1.500 fő

2006. szeptember óta Diósd testvérvárosa

Távolság: 600 km